A gipszkarton lapokat elsősorban szerelt falak, előtétfalak, álmennyezetek építéséhez, valamint falak és födémek borítására használják. Annak érdekében, hogy a beépítés minél gyorsabb és szakszerűbb legyen, különböző méretű gipszkarton lapokat gyártanak. A leggyakrabban használt méreteket, jellemző tömegeket és az MSZ EN 520 által megengedett mérettűréseket az 1. táblázat tartalmazza. A gipszkarton lapok jó hajlítószilárdságukat annak köszönhetik, hogy a kartonréteg (amely a húzóerőket veszi fel) és a gipszmag (amely a nyomóerőket képes felvenni) egymáshoz köt. A gipszkarton lapok hosszirányába rendezett papírrostok miatt a lapok hosszirányú teherbírása közel háromszor akkora, mint keresztirány¬ban. Az MSZ EN 520 által előírt rugalmas törőerők nagysága a 2. táblázatból olvasható ki. A gipszkarton lapok egyéb tulajdonságait - például a tűzzel szembeni viselkedést, a vízfelvételt és a tartós nedvességgel szembeni érzékenységet - a kartonréteg és a gipszmag együttesen határozza meg. A különböző igénybevételek kielégítésére különböző laptípusokat gyártanak (3. táblázat), amelyeket a könnyű megkülönböztethetőség érdekében különböző színű kartonborítással, illetve különböző színű feliratozással látnak el. A normál gipszkarton építőlemez a leggyakrabban alkalmazott laptípus. Falborításként, álmennyezeti borításként használják. Leggyakoribb vastagságai a 9,5 mm, 12,5 mm, 15 mm, de ennél vastagabb, 18 mm, 20 mm vagy akár 25 mm vastag lapokat is gyártanak, sőt, előfordul vékony, 6 mm vastagságú változat is. Legalább 12,5 mm vastag gipszkarton építőlemez alkalmas válaszfalak, előtétfalak, szerelőfalak és álmennyezetek borítására, szárazvakolat készítésére. A tüzgátló gipszkarton építőlemezeket azon épület-szerkezetek megépítéséhez használják, amelyekkel szemben tűzvédelmi követelményeket támasztanak. A jó tűzgátlás érdekében a gipszmag olyan adalékanyagokat tartalmaz, amelyek tűz esetén biztosítják a gipszmag jobb összetartását. A tűzgátló gipszkarton lapok jobban ellenállnak a mechanikai igénybevételeknek (ütésállóság), és nagyobb tö-megük miatt hanggátlási tulajdonságuk is kedvezőbb. Az impregnált gipszkarton építőlemezek beépítésére olyan helyeken kerül sor, ahol alacsony vízfelvételi tulajdonságú borításra van szükség (például fürdőszoba), vagyis fontos, hogy a helyiség rövid ideig tartó magas - akár 100% -os - páratartalmából a lap minél kevesebbet szívjon magába, és a helyiség páratartalmának normálisra való csökkenése után a gipszkarton lap károsodása nélkül történjen meg a felület száradása. Az impregnált lapokban vízfelvételt gátló adalékanyagok vannak. Ezen adalékanyagok hatására az impregnált lapok vízfelvétele jelentősen kisebb a normál gipszkarton építőlemezekénél, ráadásul a kevesebb vizet is sokkal lassabban veszik fel, mint a normál gipszkarton lapok. A tűzgátló és impregnált gipszkarton építőlemezek felhasználása olyan épületszerkezeteknél szükséges, ahol egyrészt alacsony vízfelvételi tulajdonságú borításra van szükség, másrészt az épületszerkezettel szemben tűzvédelmi követelményeket támasztanak. A gipszkarton építőlemezek különféle hosszirányú és keresztirányú élkialakítással készülhetnek. Az MSZ EN 520 szabvány a 2. ábrán látható éltípusokat határozza meg, azonban megengedi ezek változatainak kialakítását is. A gipszmag felületi keménysége, amely a lapok ütésállóságát befolyásolja, a gipszmag vastagságától függ. A felületi keménységet Brinell-méréssel szoktuk meghatározni, ennek alapján a gipszkarton lemezek Brinell- keménysége 10-18 N/mm2. A gipszes anyagokról általánosságban elmondható, hogy a hőváltozásra kevéssé érzékenyek, azaz hőtágu- lásuk kicsi. A gipszkarton lapok hőtágulási együtthatója 50-60 %-os relatív páratartalom esetén a lemezvastagságtól függően 0,013-0,020 mm/mK. Az általános gipszkarton építőlemezek hővezetési tényezője 0,21 W/mK. Fontos megjegyezni, hogy mivel a gipszkarton építőlemezek nagy mennyiségű, kristályos formában megkötött vizet tartalmaznak, és ez a vízmennyiség magas hőmérséklet hatására elpárolog, a gipszkarton lapokat tartósan 50°C fölötti hőmérsékletű terekbe beépíteni nem szabad. A jó párafelvevő képesség miatt a gipszkarton építőlemezek duzzadásával számolni kell, amely hosszváltozással jár. Emiatt tágulási hézag nélkül legfeljebb 100 m2 gipszkarton felületet szabad megépíteni, azonban falak esetén a felület hossza egyik irányban sem haladhatja meg a 15 métert, álmennyezet esetén a 10 métert. A gipszkarton felület meghibásodásának elkerülése érdekében a nagyobb felületek építésekor minden esetben tágulási hézagot kell kialakítani.